A Batthyányak és Bicske

A Batthyányiaknak - mint a helység földesurainak - a XVII. század elejétől meghatározó szerepük volt Bicske történetében. 1611-ben kelt okiratokban találkozunk először nevük, bicskei tevékenységük megemlítésével. Az „inséges és utas helyen" fekvő Bicske és környéke a török hódoltság alatt a„végeken" volt, itt húzódott az az állandóan ingadozó határvonal, ahol örökös harcok, öldöklések, pusztítások folytak, ennek következtében hatalmas területek váltak lakatlanná. Az említett okiratok egyike is arról szól, hogy „miután Bicske község annyira el van pusztulva, hogy lakosok nélkül állna, ennélfogva az osztály Batthyány Ferencné, született Poppel Éva és Kurtzpach Henrikné között meg nem volt ejthető. " A kastély keleti és középső szárnya 1900 körül
Ilyen állapotok mellett vette meg a birtokot 1642-ben - egyesítve az elmúlt évtizedekben megszerzett Batthyány-birtokrészeket, valamint kielégítve a sok más tulajdonos különféle jogigényeit - németújvári gróf Batthyány I. Ádám (1609-1659) császári és királyi kamarás, 1630-tói - elsőként a családban - gróf, a török elleni harc tehetséges hadvezére, a család gazdasági és politikai hatalmának megalapozója. Batthyány Ferenc a dunántúli hadak főkapitányának, soproni főispánnak és Batthyány Ferencné szül. gróf Lobovitz-Poppel Evának fia.
Bicske fontos szerepet töltött be a nagy vagyonszerző és korszerűen gazdálkodó Batthyány Ádám gazdaságában, de a háborúk, a sok fontos tisztséggel járó kötelezettség, a többi „hozzáférhető" nagy földbirtok miatt a török megszállás alatt egyre kevesebbet tudott vele törődni. Mind nagyobb gondot jelentett a birtokot Nyugat-Magyarországról irányítani. Így aztán Bicskét 1649-ben zálogbajnjjn adta.
Örökösei is hasonlóképpen tettek, köztük elsőként fia, gróf Batthyány II. Kristóf (1632-1685) császári és királyi kamarás, főpohárnokmester, a dunáninneni részek főkapitánya, a hercegi ág őse.
A XVIII. század közepén Batthyány L Lajos, Batthyány Strattmann gróf (1696-1765), 1764-től herceg, főpohárnokmester, a hétszemélyes tábla elnöke, kancellár, Magyarország utolsó nemzeti nádora, saját kézbe vette a bicskei birtokot, személyesen többször felkereste, s hogy ott több napot is méltóképpen eltölthessen 1754-1755-ben huszonnégy szobás, egy emeletes, manzárdos kastélyt építtetett. Halála után három fia lett egymás után a birtok örököse.
Batthyány József gróf (1727-1799) püspök, majd kalocsai érsek, a két királyt: IL Lipótot és L Ferencet koronázó esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás 1765 és 1771 között ura a birtoknak, több alkalommal járt itt. A birtokot 1771-ben átadta öccsének, Fülöpnek.

Batthyány Fülöp gróf (1731-1795) tábornok, bicskei birtokán tetemes költséggel több új gazdasági épületet emeltetett, illetve bővíttette, átalakíttatta a már meglévőket. A kastély pincerendszeréhez új pincéket ásatott, másokat beboltoztatott. A településnek 1773-ban mezővárosi és vásártartási jogot szerzett.

A kastély építése

A bicskei birtokot 1795-ben a harmadik fiú, a nagy műveltségű, felvilágosult nézeteket valló, műszaki képzettségű, tervező, feltaláló gróf Batthyány Tivadar (Tódor) (1729-1812) császári és királyi belső titkos tanácsos örökölte. Ő a mai kastély építtetője. Nevéhez fűződik az első magyar hajózási vonatkozású szabadalom: 1793-ban oltalmat nyert mechanikus meghajtású, ár ellenében úszó hajók építésére. Alig egy évre rá, hogy Bicskének is földesura lett, itt kastély építésébe kezdett. 1796-1799 között háromszárnyú, 1530 m2 alapterületű, két emeletes, 64 helységgel rendelkező, impozáns, immáron „igazi" főúri - késő barokk - kora klasszicista átmeneti stílusú kastélyt emelt úgy, hogy a már meglévő „kis kastélyt" (keleti szárny) meghagyva, azt mintegy „befoglaltatta" az újba. Altalános gyakorlat volt, hogy „a magyar főurak ugyancsak megfontoltan építkeztek, fölöslegesen nem bontottak, amit csak lehetett átmentettek az újba. " Ez építészetileg nem mindig bizonyult sikeres megoldásnak Kastélyunk esetében: igen. Tervezője minden valószínűséggel Hild János (1766-1811) 1805-ben Pest első rendezési tervének kidolgozója, a József nádor javaslata alapján 1808-ban fölállított és elnöklete alatt működő Szépítő Bizottmány tagja, Pollack Mihállyal együtt a nádor városfejlesztési tanácsadója, az egykori pesti újépület építője volt. Batthyány Tivadar a kastély építését nem fejezte be teljesen, s nem került sor berendezésére sem.Parkrészlet az 1910-es évekből
Tivadar gróf a kastély három szárnya által körülfogott területen díszudvart (cour d' honneur) létesített, az épület köré nemes szépségű angolparkot telepített. Ez azért is említésre méltó, mert hazánkban az elsők között itt épült angol stílusú kert. A tájkert igen szép példája volt az angolparkoknak: nagykiterjedésű gyepszőnyegek, e tájon honos fákból álló facsoportok, egyedülálló „egzóták", kanyargós utak, lugasok, patak hidakkal, grották, „kéjlak" és „hollandi" házikó alkották, s nem hiányoztak az ilyen kertek nélkülözhetetlen „kellékei" az üvegházak, virágházak sem.
A kastély és a birtok 1837-ben - egy 1828-as öröklés felosztása után - került gróf Batthyány Kázmér (1807, Pozsony - 1854, Párizs) tulajdonába, a reformkor és az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő személyisége volt, Kossuth Lajos feltétlen híve és munkatársa. Az első Batthyány, aki otthonának választotta Bicskét, innen irányította hatalmas birtokait, s Bicskét gazdasági, kulturális és politikai központtá tette.
Birtokát - ahol mintaszerű gazdálkodást folytatott - felvirágoztatta, a kor legfejlettebb mezőgazdasági eszközeit és eljárásait alkalmazva. Befejezte a nagyapja idejében nem teljesen elkészült kastélyának építését a keleti szárny homlokzatán a„klasszicista kiépítést", s ugyanebben a szárnyban belül jelentős változtatásokat hajtott végre. A régi lépcsőháztól délre egy különlegesen szép újat épített, mely ma is megcsodált látványa az épületnek. A lépcsők és a dór oszlopok vörös márványból készültek A régi lépcsőház helyén három kör alakú helyiséget alakított ki. A földszinti szoba klasszicista márványkandallóját és a szépséges ajtókat a II. világháborús pusztítások megkímélték.A gróf Battyány Kázmér átépítését még örzőkeleti szárny 1910 körül
Batthyány Kázmér mecénásként robbant be a magyar közéletbe: szinte az élet minden területén - lett légyen az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés, tudomány, művészet, oktatás - jelentékeny és nélkülözhetetlen anyagi támogatásával tűnt ki. Nagyapja 30 ezer kötetes rohonci (Rechnitz) könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Vörösmarty Mihálynak, aki sokszor járt nála, 400 pengő forint évjáradékot juttatott, melyet a költő élete végéig élvezett.
Mecénása volt Nagy Károlynak (1797-1868), a világot járt tudós matematikusnak és csillagásznak, a Magyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Filozófiai Társaság tagjának, akinek nevéhez a méterrendszernek Magyarországon való meghonosítása fűződik. A gróf 100 ezer forintos alapítványt tett Nagy Károly élete főművének, bicskei csillagvizsgálójának létesítéséhez. A tudós csillagász 1847-ben öltözött ide és kezdett hozzá obszervatóriuma megépítéséhez. A csillagvizsgáló pincéjében helyezte el Nagy Károly az általa 1844-ben Párizsban vett, óriási tudományos és kereskedelmi értékű platinából készült méterrudat, kilogrammot és liter mintapéldányt, amelyek 1900-ig a magyarországi etalonok voltak. Hazánkban először itt, a csillagda pincéjében volt hivatalos méterrúd, kilogramm és liter. A csillagvizsgáló közelében épült fel az ún. Hegyi-kastély, a csillagászok lakóháza. Külön említést érdemel az a mai romos állapotú, de még meglévő művészi alkotás, a klasszicista stílusú mauzóleum, amelyet Batthyány Kázmér költségén Nagy Károly emeltetett. A csillagdát, a mauzóleumot és a Hegyi-kastélyt Klasszicista kandalló, felette  Lajos eredeti fényképePollack Mihály (1773-1855) tervezte. A tudományos munkához szükséges, a kor legmagasabb színvonalán álló műszerek már megérkeztek, a Hegyi-kastély beköltözhető állapotban volt, mikor kitört a szabadságharc, s a munkálatok félbeszakadtak 1849-ben már véglegessé vált, hogy az ország legkorszerűbb obszervatóriuma nem kezdheti meg működését. Ma már csak az egyik torony és a mauzóleum romjai emlékeztetnek erre az elpusztult nemzeti értékre.
Batthyány Kázmér politikusként az 1839-40-es országgyűlésen mutatkozott be, a 1843-44-es országgyűlésen már a főrendi táblai ellenzék gyik „kitűnő vezéregyénisége" volt. Fejér, Pest, Tolna, Baranya, Veszprém megyék ellenzéki küldöttei felváltva hol Batthyány Kázmér kisbéri birtokán, hol a bicskei kastély dísztermében üléseztek. Az országban önkéntesen létrejött örökváltsági szerződések felét Batthyány Kázmér kötötte. Bicskén e tevékenysége 6 ezer hold földet érintett. Ő volt az elnöke az 1844-ben alakult Országos Védegyletnek. Vahot Imre írta 1873-ban róla: „Hazai iparunk emelésére sokat áldozott, s a nemesség és iparűző polgárság közt fennálló kínai válaszfal lerombolását, s a valódi demokrácia meggyökereztetését hathatóan elősegíté ".
A csillagvizsgáló egyetlen megmaradt tornyának romja1848 áprilisában Batthyány Kázmért kinevezték Baranya megye főispánjává. Toborozta a honvédséget, szervezte a nemzetőrséget. Maga is c. nemzetőr ezredes volt, több csatában vitézül harcolva személyesen is részt vett. A növekvő veszély elhárítására szeptemberben a Dráva vonal védelmére rendelték ki kormánybiztosnak, majd 1849. február 12-én Kossuth kinevezte a Délvidék parancsnokává. Batthyány Kázmér tevékenységével döntően hozzájárult Perczel Mór tábornok bácskai sikereihez.
1849. május 2-án a Szemere Bertalan miniszterelnökségével megalakult új kormány külügyminisztere lett, s olyan nemzetiségi törvényt fogadtatott el az országgyűléssel, ami akkor a világon egyedülálló volt és ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgál.
A világosi fegyverletétel után Batthyány követte Kossuthot a törökországi emigrációba. Internálása 1851. augusztus 31-én ért véget, feleségével - gróf Keglevich Augusztával (1808-1879) együtt Franciaországba utazhattak. Batthyány Kázmér 1854. július 12-én 47 éves korában hunyt el Párizsban.
Batthyány Kázmér-t a szabadságharcban viselt vezető szerepe miatt kötél általi halálra ítélték s az ítéletet 1851. szeptember 22-én Pesten az Újépület mögötti vesztőhelyen jelképesen végrehajtották. Minden vagyonát - köztük az 1 376 903,- Ft értékű öt gazdaságból. és az erdészetből álló 18 548 hold bicskei birtokát és a kastélyt - 1849-ben zár alá helyezték, majd 1852-ben elkobozták.
Hamvai 1987-ben kerültek a Montmartre-i temetőből hazai földbe, a siklósi várkápolna családi kriptájába. Halálának 140. évfordulóján a kastély dísztermében emlékülés keretében került sor gróf Batthyány Kázmér bronz domborművének, Domonkos Béla szobrászművész alkotásának leleplezésére.

Battyány Kázmér domborműve a díszterembenA kastély története 1848-t6l 1912-ig

A kastély a szabadságharc alatt nevezetes esemény tanúja volt. Itt kereste fel az országgyűlés küldöttsége herceg WindischgrAtz tábornokot, az osztrák haderők főparancsnokát, hogy még egy utolsó kísérletet tegyen a békés kiegyezésre. Perczel 1848. december 30-i móri veresége után az osztrákok előtt megnyílt a lehetőség a magyar sereget a legrövidebb úton üldözni Pest felé. Buda és Pest elfoglalása valóságos veszéllyé vált.
Pesten az országgyűlés szilveszter napján rendkívüli ülést tartott, melynek egyetlen napirendi pontja volt: az országgyűlés és a kormányszervek székhelyének áthelyezése Debrecenbe. A házelnök - gróf Batthyány Lajos - javasolta hogy, tegyenek még egy utolsó kísérletet megegyezésre, s ennek érdekében indítsanak küldöttséget az osztrák főparancsnokhoz. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta. A békeküldöttség vezetője lett gróf Batthyány Lajos, a volt miniszterelnök lett, tagjai: Deák Ferenc volt igazságügy miniszter Lonovics József egri érsek, Majláth György gróf, volt országbíró és Majláth Antal gróf, egykori magyar kancellár. Windischgrátz a küldöttséget 1849. január 3-án a kastély első emeleti „vörös szalonjában" csupán magánemberként fogadta, Batthyány Lajos kivételével, akinek fogadásától határozottan elzárkózott. A küldöttség tagjai dolguk végezetlenül az osztrák csapatok bevonulása után három nappal, január 8-án visszaérkeztek Pestre. Itt az osztrák fővezér szabadon engedte őket. Batthyány Lajost néhány óra múlva sógora - gróf Károlyi György - palotájában elfogatta. Az első felelős magyar miniszterelnök ettől kezdve börtönben sínylődött 1849. október 6-i vértanú haláláig.
A kastély még kétszer volt főhadiszállása az osztrák főparancsnoknak, előbb Welden táborszernagynak, majd Haynaunak.A mauzóleum Battyhány Gyula idejében
A kincstár tulajdonába került birtokot 1860-ban Batthyány Gusztáv gróf (1803-1883) - Kázmér nagyrészt Londonban élő bátyja - visszakapta. 1863-ban eladta egy brüsszeli banknak, amely azután több darabban értékesítette. Egymást váltó tulajdonosok után 1912-ben vette meg a kastélyt és a közel másfél ezer kat. hold birtokot gróf Károlyi Zsuzsanna (1882-1930), aki nőül ment gróf Batthyány Gyulához. Így lett a kastély újra „Batthyány-kastély".

Gróf Batthyány Gyula

Batthyány Gyula gróf (1887-1959) festőművész és grafikus, a főrendi ház örökös tagja, gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó, országgyűlési képviselő és gróf Andrássy Ilona fia, a mártírhalált halt első felelős miniszterelnök dédunokája.Békeküldöttség Windisch-Gratznél a kastély "vörös szalonjában"
A budapesti Képzőművészeti Főiskolán, később Münchenben és Párizsban tanult. 1914-ben állított ki először, majd 3-4 évenként folyamatosan többször. 1932-ben az Ernst Múzeumban gyűjteményes kiállításon mutatta be műveit. Egy alkalommal kastélya dísztermében is rendezett kiállítást. (Több mint 70 évvel később ugyanebben a teremben a gyermekotthon mutatott be a művész gazdag életművéből gyűjteményes kiállítást.) Batthyány Gyula képeivel gyakran szerepelt nemzetközi kiállításokon is, rangos díjakat nyerve. Bicskén - ahol a község közéletében is szerepet vállalva köztiszteletnek és szeretetnek örvendett - 1922-ben művésztelepet létesített. Elismert díszlet- és jelmeztervező volt, számos könyvillusztrációt készített. Magyar történelmi rajzsorozatai sokszorosítva, albumban is megjelentek. Művészete a szecesszióval rokon, képeit a „virtuóz rajzosság, kecsesen megnyúlt alakábrázolás", mesélőkedv, néha elmés szatíra jellemzi. A festészetünkben „magányos jelenség" volt.
1920 táján a kastély keleti szárnyának homlokzatát „neoklasszicista" stílusúvá alakította át. A nyugati szárnyhoz közvetlenül csatlakozó épületeket lebontatta és a díszudvarból a gazdasági udvarba vezető kapualjat befalaztatta. A Galagonyás-tetőn IM Hegyi-kastélyt pompásan berendezte, a teljesen el nem készült mauzóleum építését - a tervező Pollack Mihály szellemében - befejezte.Battyhany Gyula: Önarckép
Gróf Batthyány Gyula idejében a kastély 80 helyiségből állott. A fóldszint keleti szárnyában volt a grófi lakosztály. A mostani igazgatói iroda helyén pazarul berendezett, kandallóval fűtött fogadószoba, mellette egy - csak egészen rendkívüli esetben használt - vendégszoba volt. Ezt a két szobát készítették elő 1921-ben Zita királyné számára, aki végül nem vette igénybe. Erről olvashatunk Bruno Brehm: „A kétfejű sas lehull" című könyvében pár mondatot: „Bicskén a vonat hirtelen megállt. Azt tanácsolták a királyi párnak, vonuljon vissza ott gróf Batthyány Gyula kastélyába, és várja be, mire szánja el magát a kormány. A király ezt elutasította: nem akarja, hogy egy Batthyánynak a kastélyában fogják el, nehogy még egyszer együtt emlegessék a Habsburg és a Batthyány nevet. Nem szabad többé felidézni a család ama szerencsétlen ősének emlékét, akit Ferencz József kivégeztetett."
A keleti szárny fóldszinti terasza alá húzódott a nyáridőben kedvelt, igen tetszetős hűsölő terem (sala terrena) - a„pipázó" -, kétoldalt a parkba levezető, nagyon mutatós lépcsőlejárótól övezve.
A középső szárny fóldszinti részén folyosó futott végig, rajta két nagy bejárati kapu, ugyanott ahol ma, de ebből az egyik - a keleti - fogatokkal való behajtásra is alkalmas, mindkét oldalán nyitott keresztboltozatos kapualj volt. E kapualj alól jobb és bal felé egy-egy ajtó nyílott, a tulajdonképpeni bejáratok A jobbra nyíló ajtó arra a folyosórészre vezetett, amelyből a házikápolna nyílott.
A kapualjtól balra eső földszinti szárnyban személyzeti és üzemeltetési helységek nyertek elhelyezést. A folyosó végén lift, az ételeknek a nagyebédlőbe való felszállítására. Mellette lámpaszoba, melyben rengeteg, különféle, muzeális értékű lámpát őriztek. A nyugati szárnyban volt a konyha, a kamra és az élelmiszerek tárolására szolgáló pince. Itt volt a ruhatár és a gondnok lakása.
Az I. emelet keleti szárnyán a grófnői lakosztály azonos beosztású volt a fóldszinti grófi lakosztállyal. A kör alakú helyiség a kisebédlő volt. Altalában ezt használták. Itt és a mellette lévő könyvtárban márvány kandalló ontotta a meleget. A cseresznyefaból készült könyvszekrények egy müncheni mester remekei voltak. A sarokszoba volt - a már említett - vörös szalon.Porcelán-madaras sarok Battyhány Gyuláné szalonjában
A középső szárny a művészi kiképzésű különleges szépségű dísztermet és a nagyebédlőt foglalta magába, a terem közel nyolc méter magas volt. A bejárati ajtóval szembeni balusztrádos erkélyen helyezkedett el esetenként a zenekar is. Az erkély alól a folyosóra illetve a nagyebédlőbe vezetett egy-egy ajtó. Az ebédlő magassága - ellentétben a táncteremmel - a maival megegyező. Az ebédlő nyugati végén volt az „ezüstkamra ", ahol a nemesfémből való étkészleteket tartották.
A II. emelet keleti szárnyában - a grófnői lakosztály fólött volt a „kis" gróf Batthyány Bálint (1916-1962) lakosztálya. Ezután a kör alakú szalon, majd vendégszobák következtek. A folyosó végén az épületrész lezárult, idáig nyúlt fel a táncterem.
A nagyebédlő feletti középső szárnyban használaton kívüli bútorokat, berendezési tárgyakat, képeket tároltak. A II. emelet nyugati szárnyában személyzeti szobák voltak.

A kastély 1928 és 1945 között

1928-ban a kastélyt és 50 holdas parkját 600 000 pengőért megvett a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium és az 1929. április 17-ér megkötött szerződés szerint ingyenes használatra átadta a székesfő városnak, csupán a kincstár tulajdonjogának elismeréséül kellett „székesfőváros közönségének" évi 20 aranypengőt fizetnie. A székesfőváros kötelezte magát, hogy az ingatlanon anya- és csecsemővédelmi intézetet és átmeneti leányotthont létesít. Az intézetet -„hálából a hathatós közbenjárásért" - Horthy Miklósnéról nevezték elA kastély a II. világhábórus puszttások után.
A rossz állapotban lévő kastélyt a főváros - a vételárnál nagyobb összegért - teljesen felújította, korszerűsítette és megfelelő átalakításokkal gyermekotthon céljára alkalmassá tette. Ennek érdekében jelentős alaprajzi változtatásokat hajtottak végre. Az átalakítási, felújítási és berendezési költségek végösszege 610 707 pengő volt.
Az 50 holdas parkból kb. huszat hagytak meg, a többiből gazdaságot létesítettek, ahol zöldség-gyümölcstermelés, takarmánytermesztés, sertéshízlalás, baromfitenyésztés - a háború után borjú- és csikónevelés is folyt - egészen 1950. október 15-ig. A gazdaságot, pontosan 31 hold 1156 négyszögöl területet ekkor a Fejér megyei Állami Gazdaságoknak kellett átadni. Az intézet nemcsak majd teljesen önellátó volt, de ellátott két más fővárosi szociális intézményt is. A gazdaságban az otthon növendékei - életkoruknak megfelelően - rendszeresen dolgoztak.
Az intézet megnyitására - rendkívül ünnepélyes külsőségek között - 1929. december 3-án került sor. A kastély fellobogózva várta Magyarország kormányzóját és feleségét, magas állású állami és egyházi személyiségekből álló kíséretében. A gyermekotthont 1935-ben árvaházzá szervezték át.
1944-ben hazánk harcszíntérré változott, s a háborús pusztítások nem kímélték meg sem Bicskét, sem a kastélyt. Annak egy részét előbb német, majd magyar hadikórház foglalta el. A gyermekeket hozzátartozóik elvitték, a megmaradtak leköltöztek a parkban 1935-ben épült üdülőbe.A kastély az 1960-as években
A parkban mindenfelé autóbuszok sorakoztak, melyeket a Fővárosi Autóbuszüzem küldött ide, így próbálva megmenteni a kocsipark egy részét a pusztulástól. Valamennyi kiégett. 1945. januárjában a pusztulás képét mutatta a község és a kastély egyaránt. Az épület a harcok során súlyosan megsérült, több bomba- és aknatalálat érte, a középső és a nyugati szárny tetőzetét nehéztüzérségi lövedékek szakították be. Kiégett falak, üszkös gerendák, romok, feltépett föld, törmelékhalmazok mutatták a szörnyű pusztítást. Elpusztult a teljes berendezés, felszerelés, az irattára, megsemmisült minden. Kihalttá, lakatlanná vált a kastély. S amit megkímélt a háború, azt elpusztította az idő.

1948-tól napjainkig

1948 nyarán kezdte meg a főváros az újjáépítést, mely 1 800 000 forintba került. 1949. január 15-én érkezett meg - a még folyó építkezés alatt - az első gyermekcsoport, az 1861-ben alapított, s a királynéról elnevezett budapesti „Erzsébet Leánvárvaházból",melynek épületét átadták a Kertészeti Egyetemnek Az otthon magával hozta történelmi értékű irattárát, a háború alatt részben megsérült - és később itt helyrehozott, megjavított berendezését, köztük azt a díszteremben ma is látható Erzsébet királynét ábrázoló festményt és velencei kristálytükröt, melyet a királyné, és azt a nemzeti lobogót, melyet I. Ferencz József ajándékozott az árvaháznak. Az az írókészlet és ezüst toll, mellyel Erzsébet királyné és L Ferencz József 1872. április 12-én elsőnek írta alá az Erzsébet Leányárvaház vendégkönyvét több ritka dokumentummal együtt az intézmény helytörténeti múzeumában látható.
Az otthon 1953 óta Kossuth Lajos legkedvesebb húgának és munkatársának - akit Kossuth találóan „ikerlelkemnek" nevezett -, az 1848-49-es szabadságharc és az azt követő időszak eladdig alig ismert hősnőjének, a Vöröskereszt előfutárának, a mártírsorsú Kossuth Zsuzsának a nevét viseli. Kossuth Zsuzsanna (1817, Sátoraljaújhely - 1854, New York) tehetségét már korán bátyja szolgálatába állította. A Kossuth által kiadott Törvénvhatósági Tudósítások szerkesztésében bátyja jobbkeze. Zsuzsa férjhez ment bátyjának
egy ifjú hívéhez Meszlényi Rudolf ügyvédhez, a későbbi Fejér megyei követhez, Kossuth feleségének testvéréhez.A nevezetes írókészlet
A fiatal pár Sárbogárdra költözött, ahol gazdálkodtak. A gazdálkodás és két kislánya nevelése mellett Zsuzsanna megcsillogtatta páratlan szervezőképességét. Szervezte a gróf Batthyány Kázmér elnöklete alatt megalakult honi Védegyletet. Zsuzsa alapította meg az első Fejér megyei fiókegyletet. A Védegylet első pesti közgyűlésén Fejér megye küldötte, s színes írásokban számolt be a közgyűlés eseményeiről.
A politika hamar áldozatul követelte férjét, aki 1847 zord decemberében egy Kossuth-párti gyűlésre Sárbogárdról Pestre utazva agyhártyagyulladást kapott. A gyűlés végeztével visszaindulva hazáig már nem jutott el, Székesfehérvárott a„Fekete Sas" fogadó egyik szobájában, a szörnyű időben eléje siető, harmadik gyermekét váró felesége karjai között halt meg harminchárom éves korában.
Zsuzsa három gyermekével és hetvennyolc éves édesanyjával 1849. január 1-jén követte a kormányt Debrecenbe. Kossuth 1849. április 16-án kinevezte az összes tábori kórházak főápolónőjévé. Ebben a minőségben éjt nappallá téve megszervezte az önkéntes ápolónői szolgálatot. Emberfeletti munkával megjavította hadegészségügy alapvető feladatokat is nehezen ellátni tudó helyzetét. A szabadságharc végére 72 tábori kórházban 20 ezer ágy állt a sebesültek rendelkezésére. S a kórházakban osztrák sebesülteket is ápoltak! Kossuth Zsuzsanna másfél évtizeddel a gyakorlatban előzte meg a Vöröskereszt genfi konvenciójának elveit.
A világosi fegyverletétel után menekülés - melynek harmadik napján másfél éves kisfia, Zsuzsanna ölében halt meg -, börtönbüntetés: kétszer a hírhedt pesti Újépületben, egyszer Bécsben, majd kiutasítás Európából. Száműzöttként halt meg New Yorkban 1854. június 29-én, 37 éves korában. Hamvai ma sincsenek itthon.
A kastély háború előtti felújításáról, átalakításáról, korszerűsítéséről, a háboní utáni újjáépítéséről már szó esett. 1957-ben került sor újra a kastély részleges, 1983-89 között pedig teljes műemléki felújítására.
A kastély rendkívül gazdag madárvilágnak otthont adó parkja, Bicske „zöld szíve" a II. világháború során súlyos károkat szenvedett. A háborút követő években eredeti szépségében pompázott ismét a gondosan ápolt arborétum. A romantikus környezet több filmrendezőt ihletett arra, hogy itt forgasson. Sok kisebb részletet felhasználó jelenet mellett több nagy film külső - s egy-egy belső - felvétele is itt készült, pl. a Szegény gazdagok, Kard és kocka, 39-es dandár, Tessék engem elrabolni.
Ez a kastély - a Batthyányak szelleméhez híven - ma is embermentő feladatot teljesít. Ma is érvényesek Vass József miniszter szavai, melyet a gyermekotthon 1929. december 3-i felavatásán, ünnepi beszédében mondott: „Ennek az épületnek a levegőjét, a tradició rezgését, a magyar nemességét át akarjuk vinni egy tágabb keretbe. - a magyar nemzet veszélyeztetett kincseinek megvédése keretébe."

Peterdi Ede